NOSZTALGIA HÉTFŐ #9

Fesztivál idő? Mi is lenne jobb annál, hogy egy olyan könyvből idézzük fel a legjobb pillanatokat egy ilyen hideg novemberi napon? Ma a Bábelre került sor, ami nekem egy kifejezetten kedvenc regény. Péntekre és jövőhét hétfőre is Leiner Laura könyveivel kapcsolatos posztot fogok hozni, de azok egy kicsivel másabbak lesznek, mint az eddigi nosztalgiázós bejegyzések. Már várom, hogy feltölthessem, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog nektek tetszeni.

Már nagyon közel vagyunk az Ég veledhez. Ki várja már nagyon? :)

Az előző részek:

Akkor szakítsunk: ITT

Bexi: ITT

Szent Johanna Gimi: ITT

Mint mindig, most is tartalmazhat ez a poszt cselekményleírást tartalmazó részeket, így tényleg csak azok olvassák el, akik már a Bábel végére értek.

#1 Utazás

–Jézusom! – pattant fel hirtelen Hipó az ülésről, teljesen kizökkentve bennünket az ábrándozásból. Kábé olyan pánik tört rá, mintha kígyó marta volna meg.
– Áááá! – sikoltotta Napsi ösztönösen, és szintén felugrott.
– Mi az? Mi történt? – rémült halálra Abdul is. – Istenem. Ezt nézzétek! – hajolt Hipó az ülés fejtámlájához, és borzongva vette szemügyre a… a mit is?
– Mi az? – hajoltunk oda mindannyian, a Punk kivételével. Ő elaludt.
– Egy hajszál. Hajszál van a fejtámlámon!
– És? – kérdezte Szasza értetlenül.
– Ez undorító. Ki tudja, ki ült itt előttem. És ha tetves leszek? Úristen! Viszketek – dörzsölte a karjait.
– Dehogy leszel tetves – próbáltam nyugtatni Hipót, aki kiütésekkel fenyegetőzött, és már le is szedte a táskáját, hogy kivegyen a csomagjából egy kalcium pezsgőtablettát.

– Hipó, ülj vissza – kérleltem.
– Jól vagyok itt így – álldogált, és nagyon úgy tűnt, hogy esze ágában sincs visszaülni.
– Pápáig állni fogsz? – csóváltam a fejem.
– Ne má'. A Vatikánig megyünk? – csodálkozott Szasza.
– Te hülye vagy – röhögött fel Napsi.

#2 Hányinger

Herczeg Boldizsár Hányingerem van.
Latter Zsófia Boldi, miért az én képe alá írogatsz ilyeneket?
Herczeg Boldizsár Mert most van hányingerem.
Latter Zsófia Idióta.

(…)

Herczeg Boldizsár Hánytam.
Dr. Dabil Farouk Boldizsár, igyál sok vizet, hogy minél előbb pótold a folyadékveszteséget!
Herczeg Boldizsár Igenis. Boahh. :DDD

#3 Problémás alvótársak

– Boldi, ne büfögj már. És a húgod se – kiáltotta Kolos Boldiék sátrában, én meg egyre hangosabban nevettem.
– Mi az, VIP-jegyes? Nem jó a társaságod? – üvöltöttem háton fekve Kolosnak, folyamatosan nevetve.
A következő pillanatban Abdul húzta fel a cipzárt, és bemászott mellém.
– Na, akkor még kell az arckrémem – matatott a táskájában, amiben valami pluszban csörgött is. A nyakig felhúzott hálózsákomban, ásítozva pislogtam Abdul felé, aki az elemlámpával megvilágította a tükrét és ráérősen kenegette az arcát.
– Mi van, ráncos vagy? Abdul, aludjunk már – motyogtam.
– Kiszáradt a bőröm a naptól – magyarázta.
– Szasza, segíts – böktem meg a másik oldalamon fekvő Szaszát, de ő már nem reagált, totál bealudt.
Abdul végre visszacsavarta a tégely tetejét, ekkor azonban tovább matatott, és a kézkrémét kereste.
– Hogy lehet valaki ennyire piperkőc? – hunytam le a szemem.
Abdul ügyet sem vetett rám, dudorászva bekente a kezét, utána megfésülködött, majd legalább tíz perc azzal telt, hogy paskolgatta a párnáját, hogy a fejecskéje kényelmesen feküdjön.
– Sírok – szóltam, azt hiszem, magamnak. – Hé! Punk! Alhatok nálad? – kiáltottam kétségbeesetten nevetve, Napsi pedig a másik sátorban kezdett vihogni.
– Mi az hobbiblogger? Nem jó a társaságod? – kérdezte Kolos a sátrából, nem túl hangosan, de azért tökéletesen érthetően.

#4 Vallomás

Feladó: Latter Zsófia (chilizsofi@yahoo.com)
Címzett: Kiss Szabolcs (szaszanemvalaszol@gmail.com)
Másolatot kap: sztivönszpilberg lol
Tárgy: Mondom szeretlek!!!!

Na. Szasza! Hallasz? Ja, ez nem telefon. :DDDD Figyelj. Most elmondom, mi van. Itt van Boldi is. Azt üzeni, hogy „helló, kérsz dinnyét?”. Elküldtem, mert ez fontos. Szóval, oké, láttalak Opáliával. Szépek vagytok együtt. Persze, miért is ne. Mondjuk, szerintem hozzád hullámos hajú lány illik, tudod, a kontraszt miatt. Vagy mi. Tudod. Nekem is hullámos a hajam, amit azt mondtad, utálsz. Pedig sokat kondicin. Koncidin. Nehéz szó. KONDICIONÁLOM. Na, megvan. Szóval, szerintem tudnod kéne, hogy az én hullámos hajam mennyire jól állna melletted. Velem együtt. Mondjuk, ma el akartam mondani, hogy mennyire szeretlek. Még egy szekuritis is segített, csak aztán nem sikerült elmondanom, és késztetést éreztem arra, hogy megigyam a vödröt. Nem szoktam ilyet csinálni, nem is szeretem a vödröket, de elég szomorú lettem, amikor láttalak Alufóliával. Ő olyan szép hajú. Meg szőőőke. Mindig a szőke nyer. Miért nem nyerhet a barna is néha? A hullámosról meg ne is beszéljünk. Úgyhogy szerintem hagyjuk az egészet. Ja, és el akarok válni tőled. Na, kösz.
Zsófi
Ui.: Boldi azt kérdezi, biztos nem kérsz dinnyét?

#5 Szekuritisek mindenhol

– Nem engedsz vissza?
– Nem – feleltem gonosz mosollyal az arcomon.
– Oké – hajolt le hozzám, és a karjába fogva felkapott.
– Hé! Héééé! – üvöltöttem, a lábaimmal kalimpálva.
(….)
– Mi folyik itt? – lépett oda egy szekuritis, aki, rólam lévén szó, azonnal ott termett, hogy rendet rakjon. Nyilván körözést adtak ki ellenem, másra már komolyan nem tudtam gondolni.
– Semmi – röhögött Szasza, továbbra is az ölében tartva.
– Ki kell dobni? – érdeklődött az őr kedvesen.
– Na, ne máár – hüledeztem, amolyan „én ezt már nem hiszem el” stílusban.
– Szerintem igen. Vigye csak – „adott át” Szasza az őrnek, aki… aki a karjaiban fogott.
– Nehogy kidobjon! Tegyen már le! Most tényleg nem csináltam semmit! – ordibáltam.
– Nem csinált? – kérdezte a szekuritis Szaszától.
– Nem, most tényleg nem – ismerte be.
– Akkor itt van! – nyújtott vissza, mire Szasza újból átvett.
– Oké, ugye mindenki tisztában van azzal, hogy nem egy nyomorult csomag vagyok! Tegyél már le!

#6 Szasza, a macska

– És a macska? – kérdezte
– Nincs macskánk – sóhajtottam lesütött szemmel.
– Őt is vitted? – érdeklődött tovább; nem zavarta az apró tény, miszerint nincs macskánk.
– Igen, itt van – vonogattam a vállam. – Várj – tartottam a telefont Szasza felé. – Nyávogj.
– Mi van? – szaladt fel a szemöldöke.
– Nyávogj már! – böktem bele az oldalába.
– Miaú – szólt, aztán pislogás nélkül meredt maga elé. – Nem hiszem el, hogy belenyávogtam a telefonba. Józanul.
– Papa! Figyelj csak, kérdeznék valamit – próbálkoztam.
– Igen?
– Használhatnám a bankkártyám? Kicsit elszámoltuk magunkat, és nincs nagyon pénzünk. A többiek megadják, amint hazaértünk.
– Hol vagytok? – Kérdezte. Említettem már, hogy papi kicsit szenilis?
– A Bábelfeszten. Koncerten. Tudod.
– A macska is?
– Igen, az is.

#7 Szülők nyugtatása

– Lányok – sóhajtotta anyu egészen gondterhelt arccal – ahogy megbeszéltük.
– Hogyne – előzött meg a válasszal Napsi. Sajnos. – Minden oké lesz, ne tessék aggódni. Ha tetkót csináltatunk, figyelünk a steril körülményekre, rosszullétnél fogjuk egymás haját, és nem veszünk össze egy fiún sem – ígérte meg Napsi, hogy „jók leszünk”.

#8 Eltűnt cipő

– Ja – felelte Boldi. – Na, jó, akkor megmondom mi lesz […] – Leülök ide, a pocsolya szélére, és elkezdem várni, hogy felszáradjon.
– Zseniális terv – meredtem rá.
– Miért? Pár nap, és csak kiszárad. Akkor meg ott lesz valahol a sárba ragadt Martensem – tervezgette.
– És mi van, ha nem szárad fel? – kérdezte Hipó. – Akkor meddig ülsz itt?
– Hát, jövőre csak jöttök, nem? – vigyorodott el Boldi mire mi is felröhögtünk.

#9 Vajon miért?

– Abdul, apád keres – nyújtotta Hipó a telefonját.
– Miért?
– Mert a fia vagy.

#10 Zsófi a mezőn

Latter Zsófia új képet töltött fel a Bábelfeszt albumba.
Dr. Dabil Foruk és tizenegy további ember kedveli ezt.
54 komment
Kocsis Hipó Márton Hol vagy Zsófi?
Herczeg Napsugár Mi ez, egy mező???
Kocsis Hipó Márton Én nemtom'.
Kiss Szabolcs Szasza Emberek, Zsófi elgyalogolt az Alpokig? :D
Latter Zsófia Milyen Alpok? Milyen mező? Itt ülök a… fogalmam sincs, hol.
Herczeg Boldizsár jódlizol,mi?
Latter Zsófia Igen, Boldi, egy tehén mellett. Itt vagyok a mosdók mögötti réten.
Abdul Farouk Milyen rét?
Kiss Szabolcs Szasza Milyen mosdó?
Latter Zsófia A térkép jelöli.
Herczeg Napsugár Milyen térkép?
Kocsis Hipó Márton Én megtaláltam.
Latter Zsófia Tényleg? Nem látlak, várj, integetek.
Kocsis Hipó Márton Mármint a térképen találtam meg.
Latter Zsófia Ja. Oké.
Dr. Dabil Farouk Milyen a fesztivál, gyerekek?
Latter Zsófia Köszönjük, szuper! :D
Kocsis Hipó Márton Farouk doktor! Jó napot! Ég a torkom!
Dr. Dabil Farouk Csak ég vagy kapar is?
Abdul Farouk Apu, ne kommentelj már a barátaim képeihez, tiszta ciki!

#11 Nagy igazság

Ha valakit keresel, úgysem találod meg.  Ha valakivel nem akarsz összefutni, biztosan szembejön és észre is vesz.

#12 Négy vagy egy?

– Napsi! – fékeztem le a fapad előtt, amin üldögéltek.
– Zsóóófi! – kiáltott fel boldogan, letéve az energiaitalát az asztalra, és felpattanva átölelt. – Merre voltál? Be szeretném neked mutatni Manuel Juan Carlos Gonzalest – bökött maga mellé büszkén.
– Mind a négyet? – kérdeztem forgolódva.
– Nem, ő egyedül Manuel Juan Carlos Gonzales – magyarázta a mellette vigyorgó, sötét hajú és szemű, Antonio Banderas-imitátorra mutatva.
– Ja! – értettem meg. – Szép hosszú név. Nem baj, ha én csak MJCG-nek hívom?

#13 Az olasz

A srác hátranézett, majd, amikor meglátta Napsit, vidáman felvonta a szemöldökét.

– Si? – kérdezte.

–Öhm – túrt a hajába Napsi zavartan. – Ciao! – közölte elvarázsolva.

– Ciao! – köszönt vissza az olasz, egy fogkrémreklámszerű mosollyal ajándékozva meg szerelmes barátnőmet.

– Ciao! – szólt Napsi újra az olasznak.

– Ciao! – felelte illedelmesen az olasz.

– Na, jó, mindenkinek ciao! – szálltam be a beszélgetésbe, mert úgy tűnt, ezek ketten elismételgetik ezt egy darabig, én meg kezdtem kicsit unni. – Oké – néztem az olaszra, majd megkérdeztem, beszél-e angolul. Nem, nem beszélt. Ezt onnan tudom, hogy azt mondta, si. Majd, amikor beszélni kezdtem, arra is azt mondta, si. Végül egy csomót beszéltem feleslegesen, mindenre azt mondta, hogy si, mire rájöttem, hogy egy szavamat sem érti, azért helyesel ilyen bőszen. Közben persze a haverjai lehagyták, azok messziről óbégattak, gondolom, azt, hogy menjen már, így az olaszunknak kezdett sietőssé válni. – Várj, el ne menj. Oké – dörzsöltem a halántékom idegesen. Mi olaszul a név? Név. Naaa. Nem tudtam. Jó, nem baj, a jó turista kézzel-lábbal is megérteti magát. – Oké. Én Zsófi. Ő Napsi. Te pedig… – néztem rá.

– Si – vigyorgott.

– Ez valami hülye? – tártam szét a karom, tehetetlenül nézve Napsira.

– Várj már. Újra – ugrándozott Napsi izgatottan. – Napsi! – mondta. Az olasz pislogott. Nem értette. – Ő Zsófi. Én meg Napsi – nyöszörgött, de mindhiába.

– A francba, miért nincs egyikünknek sem nemzetközi neve? – dobbantottam idegesen. Az olasz társasága messziről üvöltött, ez a szerencsétlen meg csak nézett minket, és nem értette. – Megvan! Maria! Azt mindenhol értik – szólaltam meg, hálát adva az agyamnak, hogy egy ilyen hét után még működik. Újra az olaszra néztem, aki a haverjai után forgolódott. – Oké. Én Maria! – mutattam. – Maríííííjjaa! – gesztikuláltam, talán egy picit jobban a kelleténél.

– Óóóó! – esett le az olasznak. – Ciao, Maria! – köszöntött.

– Jó barátom, de te ki vagy? – förmedtem rá. – Na, akkor újra. Napsi! – böktem meg. – Maria! – böktem magamra. – És te? Tarzan? – néztem rá könyörgően.

– Óóó! Si. – mosolyodott el. – Luca.

– Végre már. Luca mi? – néztem.

– Si, Luca.

– Gyerünk Luca, biztos van második neved is – biztattam, de szegény nem értette. – Jó, rendben – erőltettem meg az agyam. – Én Maria del Piero – mutatkoztam be a teljes álnevemen.

– Maria del Piero? – nézett rám Napsi.

– Csönd, ha nem tudsz jobbat – förmedtem rá.

– Maria del Piero? – ráncolta a szemöldökét az olasz.

– Igen. Si! Mittudomén! – dühöngtem. – Te pedig. Luca...

– Óóóó! Luca Rossi – vigyorgott hátrálva, majd megajándékozott minket egy-egy ellenállhatatlan mosollyal, és a haverjai után szaladt.

– Te jó ég – forgattam a szemem.

– Imádlak, Luca Rossi! – kapott az ég felé Napsi, aki a jelek szerint az eddigieknél is jobban beleszeretett az olaszba.

#14 Ki beszél olaszul?

Én meg, miután közöltem Kolossal, Szaszával, Hipóval, Petrával, hogy nincs reggeli, beszámoltam arról is, hogy Napsinak miért ködös a tekintete.

– Maria del Piero? – hunyorgott Kolos, és szerintem próbálta feldolgozni a hallottakat.

– Miért, te tudsz jobbat? – förmedtem rá idegesen.

– Aha. Google fordító. Tudod. Az beszél olaszul – húzta gúnyos vigyorra a száját.

Folytatás pénteken...

/Képek forrása: Leiner Laura We♥It oldala/