NOSZTALGIA HÉTFŐ #7

Egy új hét kezdődött el ismét. Ezt, ahogy már megszokhattátok a Nosztalgia Hétfő új részével – szám szerint a hetedikkel – nyitom meg.
Elképesztő, milyen gyorsan telik az idő. Nemsokára megjelenik az Ég veled. Na, ki várja már izgatottan?
De addig is, én a mai posztban összegyűjtöttem a Bexi-sorozat negyedik kötetéből, a Nélküledből néhány kedvenc pillanatot.
Nektek melyek a kedvenceitek? Van olyan, amelyik ebben a bejegyzésben is szerepel? :)

Az előző részek:
Késtél: ITT
Hullócsillag: ITT
Illúzió: ITT
Szent Johanna Gimi: ITT

Jó olvasgatást! :)

#1 Márk: 1; Geri: 0
– Ohó! Mit látnak szemeim? – kérdezte vigyorogva. – Mi van, Hullócsillag, lehullottál? – fordult Márk felé rosszindulatúan.
– Tudhatnál mindenről, ha nem Késtél volna – felelte Márk frappánsan.

#2 Kakaós csiga. Vagy mákos guba?
– Már látom is a plakátot – meredt maga elé teljesen elkalandozva. – Nagy Márk – Nélküled. Óriásmolinón – vázolta a terveket.
– Mi miért nem kapunk molinót? – háborodott fel Puding.
– Azért fiam, mert te a kakaós csigákról énekelsz három éveseknek – vágta rá azonnal a kiadó tulajdonosa.
– Mákos guba – javította ki Pepe.
– Felőlem akár tejszínhabos meggyes rétes is lehet – dünnyögte Balogh.

#3 Puding terve
– Nádor Geri? Szevasz, Puding vagyok az Evelin és a Fogd be Aszádból. Igen, én – bólogatott. – Figyelj már. Hallottam, hogy összefutottál Bekivel. Aha. Mesélte – beszélgetett, és közben rám nézett, majd mikor látta, hogy teljesen kiakadok azon, amit művel, csak megrázta a fejét, és feltartotta felém a hüvelykujját, jelezve, hogy minden rendben lesz. – Ja, és figyelj már, említette, hogy megvan a pluszjegyed a nyereményútra. Aha. Igen, mondta, hogy rá gondoltál, de ugye ő passzolta, mert okádhatnékja van tőled. Jaja. Igen. Na, és az van, hogy én meg szívesen elmegyek veled. Aha. Nem, halál komolyan gondolom. Szelfizhetünk is, meg posztolhatsz velem közös képet, amit vele is terveztél. Nem szívatlak, ne rakd már le. Hallod, Geri, utazzunk el! Vigyél magaddal. Kérlek, ne hagyj itt!

#4 Fontos tulajdonságok
– Ja, hogy úgy érted, most mondjak valamit? – riadtam meg.
– Mér’, mikor? Szóval? Kedves, és…? (…)
– Szeret sétálni – mondtam ki hirtelen.
– Így jellemeznéd a pasidat? Hogy kedves, és szeret sétálni? – bámult ki a szélvédőn Körte.
– Ezek fontos tulajdonságok – szegtem fel az állam.
– Ja, mondjuk nekem is mindig ez az első, amikor valakivel megismerkedem – oltogatott. – Mindig mondom, de jó csaj, remélem, hogy szeret sétálni, mert ha nem, akkor sajnos veszett fejsze nyele. Mert mi van, ha nem szeret sétálni? Ha ülni szeret. Bazz, az aztán szívás – ingatta a fejét.

#5 Bölcsesség korán reggel
– Valamelyik út járhatatlan.
– És akkor? – pillantottam felé.
– Passz. Mindenre én sem tudom a választ. Már az is megijeszt, hogy péntek kora reggel ennyire rohadt bölcs vagyok – gondolkodott el, belőlem pedig kitört a nevetés,annyira komolynak tűnt.

#6 ♥
G. Sz.: Miért nem hívod Bexinek vagy Rebekának, esetleg Bekinek, mint mindenki más?
Nagy Márk: Mert én nem vagyok neki mindenki más.

#7 Beka: 1; Geri: 0
– Nagy hibát követsz el.
– Geri – néztem rá kedvesen. – Bárcsak igazad lenne, de az a helyzet, hogy nálad nagyobb hibát már nem követhetek el. Na szia.

#8 Gyors megoldás
– Basszus, gyerek, kinyírtad? Hogy tüntessük el? Jó, te fogod a fejénél, én a lábánál – tervezgetett azonnal. Körte igazán jó menedzser, a problémát látva azonnal tudja a megoldást is. Csak ebben az esetben kissé elkalandozott, mert semmi ilyesmiről nem volt szó.
– Mi? – meredtem rá értetlenül. – Körte, miről beszélsz? Csak elesett. Szedjük ki onnan – hadartam félig nevetve.
– Ó. Ez így sokkal könnyebb ügy – értette meg a szituációt.

#9 ♥♥
–Te más vagy. Mindig is más voltál , és ilyenkor, amikor ez eszembe jut, akkor… – ingatta a fejét.
–Akkor?
–Akkor sajnálom a legjobban, hogy nem tartott elég ideig köztünk ahhoz,hogy legalább ezt éreztessem veled – mondta komolyan.

#10 Szerepek
– Ki vannak osztva a szerepek, ehhez tartom magam – vigyorgott.
– Milyen szerepek? – érdeklődött Bálintka apukája, aki továbbra is a társaságunkban maradt, így az együttessel élvezte a friss levegőt.
– Ő a főnök – mutatott Pepe Bogyóra, – ő a vicces – bökött Puding irányába, – ő a csaj – fordult Evelinhez –, én meg a jóképű – jellemezte magát, mire mindannyian felnevettünk. (…)
– Hogy érted, hogy én vagyok a csaj? Az nem egy olyan szerep, mint a főnök, a jóképű vagy a vicces. Ez így szexista! Kérek én is valami klassz jelzőt – kérte ki magának Evelin.
– Most mi van? Te vagy az egyetlen csaj köztünk. Ezért lettél te „A csaj” – közölte Pepe.
– De neked meg ki mondta, hogy jóképű vagy? – kérdezte Puding.

#11 Edzés
– Nagy Márk előkerült? – váltottam témát.
– Aha, edzésen volt, de már elindult a próbára.
– Edzésen? – csodálkoztam.
– Valami olyasmi. Azt nem tudom, hogy sportolni jár oda, vagy csak magát fényképezni, a Snapchaten nagyjából húsz fotója landolt, abból vagy hat a hasán lévő kockákról, a többi pedig márkcsintás vagy tükörszelfi – forgatta a szemét unottan.

#12 Egy igazán szerencsés vőlegény
– Na, halljam azt a számot, amire megismerkedtem ezzel nyomorulttal! – ült fel Lizi egy asztalra (neki persze lehetett).
– A vőlegényed igazán szerencsés – szólt Márk a mikrofonba.

#13 Förtelmesen jó kritika
– Hát ez valami förtelmes volt! – üvöltött Lizi, amikor véget ért Aszádék próbája.
– Már tudom, ki lesz a legnagyobb rajongónk – vihogta Puding.
– Köszönjük! – szólt Bogyó Lizinek.
– Mondom, förtelmes! – ismételte meg Balogh unokahúga, mert a négytagú zenekar büszkén bólogatott.
– Hallottuk. És ez egy egészen jó kritikának számít a mi esetünkben – vigyorgott Evelin.

#14 Ételek lefoglalása
– Almát – feleltem beleharapva.
– Van még egy? –kérdezte.
– Nincs, csak ezt hoztam… – mondtam. Körte továbbra is nézte.
– Kéred?
– Kösz, gyerek, nem volt időm reggelizni – fogadta el, és kivette a kezemből.
– De ott már beleettem – kezdtem.
– És? – nézett rám furán. – Eddig Aszádékkal éltem. Mindenki megnyalta az összes kaját, hogy a másik ne egye meg és pont mindenki leszarta.

Folytatás pénteken...

/Képek forrása: Leiner Laura We♥It oldala/

Megjegyzések